Szemészeti kisokos
Amit a szemről tudni kell
Az emberi szem anatómiája, felépítése és működése
Szemünk az egyik legfontosabb, összetett, bonyolult érzékszervünk. Az alábbiakban a szem felépítéséről, gyakori szembetegséekről és a szemészetben használt idegen kifejezésekről olvashat!
A szem legfontosabb részei a következők:
Szaruhártya (cornea)
A szaruhártya a szivárványhártya előtt helyezkedik el és az ínhártyába ágyazódik be, így együtt alkotják a szem külső burkát.
A szaruhártyát vékony könnyfilm borítja, ez táplálja és tartja fenn nedvességét. Emellett védi a szemet az olyan külső behatásokkal szemben, mint a por, a kosz és a felületi sérülések.
A szaruhártya nem tartalmaz ereket, az oxigént a levegőből veszi fel.
Feladata a szemlencsével együtt a fény fókuszálása az ideghártyára. Görbületének a mértéke, egyénenként és az életkorral változik nagyban hozzájárul ahhoz, hogy élesen lássunk.
A szaruhártya görbülete nagyon fontos tényező. Ez befolyásolja a látáshiba típusát (rövid- vagy távollátás). Szemészeti beavatkozások szempontjából ideális felszín. A lézeres kezelések a szaruhártya görbületének csökkentésével vagy növelésével javítják a látáshibát. A szaruhártya a bőrnél lényegesen gyorsabb újraképződésre képes, akár 24 órán belül regenerálódik.
Szemcsarnok
A szemcsarnokok a szaruhártya mögött az üvegtest elülső határhártyájáig terjedő, víztiszta, átlátszó folyadékkal, csarnokvízzel kitöltött terek. A tereket a szivárványhártya osztja elülső és hátsó szemcsarnokokra.
Csarnokvíz
A szem belsejét az elülső, illetve a hátulsó szemcsarnokot kitöltő átlátszó folyadék. A sugártest hámja termeli.
A csarnokvíz nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz a lencse és a szaruhártya számára. Fenntartja a megfelelő szemnyomást, amely átlagosan 10- 20 mmHg közötti érték.
Kötőhártya
A szemhéjat és a szemgolyót elöl védő vékony szövetréteg. A kötőhártya az egyetlen nyálkahártya a szervezetünkben, amely szabadon érintkezik a külvilággal. Könny hiánya esetén igen apró sérülések alakulhatnak ki rajta, kórokozók kerülhetnek be a szem szöveteibe és gyulladás keletkezhet.
Ínhártya
A szemgolyó külső védőburkát alkotó, fehér, nem átlátszó, merev kötőszövetből, kollagén rostok hálózatából és sejtekből álló rostos tok.
Az ínhártya, vastagabb és erősebb a szaruhártyánál, védelmet nyújt a szemnek a sérülésekkel szemben. Gyakorlatilag a teljes szemgolyót borítja. Ez alól csak az elöl beágyazódó szaruhártya és a hátul lévő látóidegrostok jelentenek kivételt.
Szivárványhártya
A pupillát körülvevő színes rész. A szem színét a benne levő pigment mennyisége határozza meg, elülső felszíne pedig minden embernél egyedi redőzöttséget mutat.
A szivárványhártya izmai szabályozzák a pupillán áthaladó fény mennyiségét. Nagy erejű fénynél a pupilla összehúzódik, ezáltal kevesebb fényt enged be. Sötétben ennek ellenkezője történik, a pupilla kitágul.
Pupilla
A pupilla a szem közepén, a szivárványhártya központi részén lévő fekete kerek nyílás, amely beengedi a fényt. A beeső fényre reagálva alkalmazkodik annak intenzitásához, ezt az írisz teszi lehetővé. A pupilla méretét érzelmi állapotunk is befolyásolhatja. Félelem vagy öröm hatására például kitágul, alkohol vagy kábítószerek használata esetén is változik a mérete.
Feladata, hogy élesebbé és megfelelő fényerejűvé tegye a retinára vetülő képet.
Szemlencse
A szemlencse kettősen domború, rugalmas átlátszó optikai lencse.
A szemlencse összegyűjti a pupillán belépő fényt és éles képet biztosít a retinán. A lencse rugalmas, alakját sugárizom segítségével változtatja attól függően, hogy közeli vagy távoli tárgyakra fókuszálálunk. Ha közeli tárgyat nézünk, a lencse domborúbb lesz, ha távolabb lévő tárgyat, akkor laposabbá válik, hogy élesen lássunk. A látott képet a szemlencse fordított állásban vetíti a retinára. A kép csak akkor kerül „normál állásba”, amikor az agy feldolgozza.
Módosult, erősen megnyúlt hámsejtek alkotják. Átlátszó hártya, a lencsetok borítja. Állományában kocsonyásabb kéregállomány és tömöttebb mag különböztethető meg. A lencse rugalmas képződmény, amely ellazult állapotban összeugrik, azaz domborúsága növekszik. A lencsemag az életkorral növekszik, ettől rugalmassága csökken, ezzel laposabb állapotban rögzül, törőereje kisebb lesz.
Retina
A szem legbelső burka a retina vagy másnéven ideghártya.
A retina dolgozza fel a fény- és színingereket, majd a látóidegen keresztül továbbítja ezeket az agynak. Receptorai átalakítják a beérkező fényt, egy elektromos jel keletkezik, mely a szemidegen keresztül az agyba jut, ahol feldolgozásra kerül. Ezeket a receptorokat a csapoknak (a színlátáshoz) és pálcikáknak (a fény és sötétség azonosításához) hívjuk.
Látóideg
Látási információkat közvetíti a retinától a központi idegrendszerbe.
Körülbelül egy millió idegrostot tartalmaz, nagyjából fél centiméter vastagságú és a látóidegfőn keresztül hagyja el a retinát. Ezt a pontot „vakfoltnak” is nevezik, mivel itt nincsenek a retinán receptorok.
Üvegtest
A szemgolyó belsejét kitöltő, átlátszó, kocsonyás anyag, aminek 98 százaléka víz, valamint 2 százaléka nátrium-hialuronát és kollagénrost.
A szem legnagyobb részét az üvegtest teszi ki.
Sárgafolt
A színlátás helye a retinán. Ebben helyezkedik el a látógödörnek nevezett bemélyedés, amely az éles látásért felelős.
Így működik az emberi szem
Az emberi szem a tárgyakról visszaverődő fényt elnyeli és a retinára gyűjti. Fény nélkül, teljes sötétségben nem láthatunk semmit.
A sugarak sorrendben a szaruhártyán az elülső csarnokon és a pupillán haladnak át. Utána érkezik meg a szemlencséhez, ami domború alakja miatt összegyűjti és összpontosítja a fényt a retinán. Ott összegyűlnek és rendeződnek a vizuális információk. A retinát több millió fényérzékeny sejt (csapok és pálcikák) alkotják. A pálcikák a fénylátásért, az éjjeli látásért, a csapok az élességért és a színekért felelősek. A retina a fényt elektromos jelekké alakítja. Ezek a látóidegen keresztül az agyba jutnak, itt történik meg a képalkotás.
Fókuszálás
Az egészséges szem, azaz a szemlencse automatikusan, izmok segítségével képes megváltoztatni az alakját így vált fókuszt közeli és távoli tárgyak között, hogy minden távolságra élesen lássunk. Ezt a dinamikus mozgást akkomodációnak, más néven alkalmazkodásnak nevezzük.
Egy normál szemlencse lapos és hosszúkás ez az alak a távoli tárgyakra való fókuszálást teszi automatikusan lehetővé. Ha közeli tárgyakat szeretnénk élesen látni, a lencse az izmok segítségével domborúvá válik.
Fénytörési hibák
Rövidlátás (myopia)
A rövidlátók távolra homályosan látnak, közelre viszont kristálytisztán, ennek oka, hogy a szembe érkező fény a retina elé fókuszálódik.
Rövidlátás akkor alakul ki, ha a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya az egészségesnél domborúbb. A rövidlátás korrigálható kontaktlencsével, szemüveggel (negatív törőerejű, konkáv lencsével), vagy lézeres szemműtéttel.
A rövidlátás nem szembetegség leggyakrabban öröklött eltérés, tehát genetikailag meghatározott. Így általában gyermekkorban alakul ki.
Ha felnőtt korban válik valaki rövidlátóvá, azt valamilyen egyéb betegség okozhatja. Ilyen lehet a cukorbetegség, a keratoconus, szürke hályog vagy akkomodációs görcs.
Alkalmazkodási görcs: a sugárizmok görcse, ekkor a sugárizmok távolra nézéskor sem tudnak elernyedni, ez rövidlátásként érzékelhető. Azoknál jelentkezik, akik sokat néznek közelre, sokat tanulnak, olvasnak, illetve sokat dolgoznak számítógéppel.
Átmenetileg fokozódhat a rövidlátás terhesség, vagy szoptatás ideje alatti, ami legfeljebb -1 dioptria változást jelent. Ez az elváltozás néhány héttel a szülés után visszaáll.
A rövidlátásnak több típusa is létezik:
- Kisfokú rövidlátás: 0-2 dioptriáig
- Közepes fokú myopia: 3-6 dioptriáig
- Nagyfokú myopia: 6 dioptria felett
Rövidlátás esetén a retinaleválás nagyobb kockázatával kell számolni, mint az emmetropoknál.
Távollátás (hypermetropia)
A távollátásnál a szem tengelye túl rövid, vagy a szem tengelye normál hosszúságú, de a szaruhártya vagy szemlencse laposabb. Emiatt a szembe érkező fény a retina mögé fókuszálódik. A távollátók a közeli tárgyakat általában homályosan látják.
A távollátás korrigálható kontaktlencsével, szemüveggel (pozitív törőerejű, konvex lencsével), vagy lézeres szemműtéttel.
A távollátás típusai:
- Gyenge távollátás: 3 dioptriáig. Természetes alkalmazkodással kiegyenlítődik.
- Közepes távollátás: 3-6,
- Erős távollátás: 6 dioptrián felül.
A kis, vagy közepes távollátást a szem automatikusan korrigálja a szemlencse összehúzásával, ami éles látást biztosít, így észre se lehet venni a problémát. Fejfájás, alkalmankénti homályos látás, a szem fáradsága hívhatja fel a figyelmet arra, hogy annyit romlott a látásunk, amit már nem tud korrigálni a szem. Ez nagyjából 35-45 éves korra következik be. Ekkor előszőr közelre, majd idővel távolra se látunk élesen.
A távollátás leggyakrabban öröklött eltérés, tehát genetikailag meghatározott.
A gyerekek távollátónak születnek, de ez a növekedéssel együtt csökken. A 3 dioptriát meghaladó távollátást azonban már gyermekkorban korrigálni kell, különben akkomodatív kancsalság veszélye áll fent.
Az erősen távollátókat (6-8 dioptriától) nem fenyegeti az akkomodatív kancsalság. A szem fénytörése közelre áll be, a sugártest megmerevedik.
A távollátók zárt zugú zöldhályogra, glaukomás rohamra hajlamosak.
Astigmia
Az asztigmiát tévesen szemtengelyferdülésnek is nevezik.
Az asztigmiás szem szaruhártyája vagy a szemlencse felszíne nem tökéletesen gömb felszínű, szabálytalan görbületű, különböző irányokban eltérő görbülettel rendelkezik, így homályos, elmosódott kép alakul ki mind közelre, mind távolra egyaránt.
Asztigmia jelen lehet más fénytörési hiba, távollátás vagy rövidlátás mellett is.
Asztigmia esetén a tárgyak bármilyen távolságra vannak, elmosódottan, homályosan látszódnak. A részletek nehezen felismerhetők fel, a pontszerű fényforrások kis vonalnak vagy sávnak tűnnek. Sokan a távolságot is nehezen tudják megbecsülni.
Mivel a szem igyekszik ezt korrigálni, (leginkább hunyorítással), az erőltetés hatására a szem hamarabb elfárad, fejfájás jelentkezhet.
Az asztigmia sok esetben veleszületett, örökölt, de a szemet ért trauma is kiválthatja. vagy keratokónusz betegség által is kialakulhat. Ez súlyosabb és folyamatosan változó – növekvő -asztigmiát okoz, amely speciális kontaktlencsével vagy műtéttel kezelhető.
Asztigmia kezelése
Az asztigmia korrigálható cilinderes szemüveggel, tórikus kontaktlencsével vagy akár lézeres látásjavító szemműtéttel.
Öregszeműség (presbyopia)
A szemlencsének a közeli tárgyakhoz való alkalmazkodóképessége csökken, veszít rugalmasságából így a közeli tárgyról homályos képet alkot. Ez a folyamat elkerülhetetlen, mindenkinél kialakul, általában 40 éves kor felett jelentkeznek a tünetei.
Látószerveink öregedése egy természetes folyamat, nem tekinthető betegségnek. Tünete, hogy olvasáskor nehezebb a fókuszálás a betűkre, különösen gyenge fénynél és kicsit távolabb kell tartani a könyvet, újságot, hogy szemünk alkalmazkodni tudjon a távolsághoz. A folyamatos fókuszváltások és erőltetés miatt akár fejfájás is felléphet.
A presbyopia kezelhető olvasószemüveggel, multifokális kontaktlencsével, lézeres szemműtéttel, vagy a szemlencse műlencsére történő cseréjével.
A leggyakoribb szembetegségek
Cataracta – szürkehályog
A szürkehályog (cataracta) a szemlencse elszürkülését, elhomályosodását jelenti, nevével ellentétben nem egy hártya. Világszerte a látásromlás és vakság leggyakoribb oka.
A szürkehályog tünetei:
- Homályos látás, ami először kisebb dolgok kapcsán, például apró betűs írás olvasásakor tűnik fel.
- A korábbiakhoz képest rosszabb látás a sötétben. Erősebb fényre van szükség az olvasás és más tevékenységek végzéséhez.
- Fényforrások körül fénykarikák érzékelése.
- Napsugár, vagy erős fény hatására jelentkező káprázás.
- A színek elhalványulása, elsárgulása.
- A szemüveg levételével megjelenő tisztább látás.
- Kettőslátás.
- Gyakran kell a szemüvegen, illetve kontaktlencsén változtatni.
- A látás távolra romlik ugyan, de az olvasáshoz nem kell az addig megszokott olvasószemüveg, vagyis a szem rövidlátóvá válik, a lencse törőereje nő.
Kialakulásának okai:
A szürkehályog kialakulásának pontos oka jelenleg nem tisztázott.
Leggyakrabban a korral jár, de lehet örökletes, vagy cukorbetegség következménye is, de egyes gyógyszerek, vagy más szemészeti betegség, sérülés következtében is kialakulhat.
Kezelése:
A szürkehályog, gyógyszerrel nem kezelhető, szemtorna és optikai eszközök sem segítenek. Egyedüli eredményes gyógymódja, amellyel visszaállítható a látásélesség: az elszürkült szemlencse műtéti eltávolítása és egy korszerű műlencsével történő helyettesítése. A műtét egynapos sebészet keretében helyi érzéstelenítéssel történik.
Megelőzése:
Az időskori szürkehályog természetes jelenség, így nem lehet megelőzni. A dohányzás azonban bizonyítottan elősegíti a folyamatot, tehát ennek elhagyásával sokat segíthetünk a kialakulás elodázásában. Továbbá védeni kell szemünket az erős napsugárzástól.
Glaucoma – zöldhályog
A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látóidegfő idegsejtjei elpusztulnak. Bár a folyamattal visszafordíthatatlan látásromlás alakul ki, az időben felismert és kezelt betegség esetén ez a romlás megállítható.
A glaucoma több változata is ismert. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos glaukómát, nyitott-, illetve zárt zugú glaucomát.
Elsődleges nyitott zugú glaukóma, ez a betegség leggyakoribb formája.
A betegség nem jár fájdalommal, az okozott látásromlás is hosszú ideig észrevétlen maradhat csak akkor ismerhető fel, amikor már jelentős mértékben károsodott a látóideg.
A betegség a látóidegfő jellegzetes elváltozásához, a látóélesség fokozatos romlásához, valamint a típusos glaukómás látótér kiesésekhez, végső esteben akár látásvesztéshez is vezethet.
Tipikus tünete a látásromlás, mely során a látótér íves és kívülről beszűkül. Előfordul, hogy látótérkiesések jelentkeznek annak centrumához közel vagy szivárványszínű karikák jelennek meg az élénk fényforrások körül. A zöldhályog bizonyos típusainál a beteg látóélessége és kontrasztérzékelése romlik.
Elsődleges zárt zugú glaukóma
A szűk csarnokzugú típus a glaukóma olyan formája, ahol a csarnokvíz elvezető csatorna, amely lehetővé teszi a folyadék normális elfolyását a szem belsejéből, részben elzáródik, ami a szemnyomás növekedését okozza. A szűk csarnokzug növeli az elvezetés teljes elzáródásának kockázatát, ami a szemnyomás nagyon jelentős növekedését és a látóideg károsodásának magas kockázatát okozza.
Akut zárt zugú glaukómáról vagy glaukómás rohamról akkor beszélünk, ha erősen és hirtelen emelkedik meg a szemnyomás. Ebben az esetben a szemnyomást néhány órán belül csökkenteni kell az idegkárosodás és a látásvesztés megelőzése érdekében.
A rohamhoz társuló tünetek között lehet a vörös és kemény szem, szem- és fejfájás, hányinger, hányás, a fényre nem reagáló pupilla és a hirtelen látásromlás, fényforrás körüli szivárványszerű kör észlelése.
Másodlagos glaukómát más betegség, sérülés vagy állapot okozza. Tünetei az elsődleges glaukómához hasonlóak.
A zöldhályog kialakulásának okai:
Bizonyos kockázati tényezők hozzájárulnak a zöldhályog kialakulásának valószínűségéhez. Ilyen például a szemfertőzés, a rövidlátás, a tartós szteroidos kezelés, a családi hajlam, migrénre való hajlam és a 65 év fölötti életkor.
A glaucoma okai visszavezethetőek a genetikára is, de állhat a háttérben veleszületett anatómiai téraránytalanság is.
A zöldhályog kezelése
A glaucoma kezelése többféle módon történhet, a kezelést a zöldhályog típusa határozza meg. Elsődlegesen a szemnyomást csökkentő cseppek használata szükséges, de a különböző lézerkezelések szintén elősegítik a javulást. Súlyosabb esetben elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás, mely során a glaucoma típusától függően különféle eljárások lehetségesek. A zöldhályog gyógyítása sajnos maradéktalanul nem lehetséges, azonban kezelhető betegség.
A zöldhályog nem megelőzhető; egyedül a kockázati tényezőket lehet befolyásolni.
Diabétesz okozta látásproblémák
A cukorbetegség, orvosi nyelven diabetes mellitus népbetegségnek számít. A betegség okán egyéb szövődmények mellett szemészeti szövődmények is kialakulhatnak, mivel a vér magasabb cukorszintje károsíthatja a szemben az ideghártya ereit. Ezt hívják diabéteszes retinopátiának.
A cukorbetegeknél a szemfenéki szövődmények mellett, zöldhályog, szürkehályog, üvegtesti vérzés, ideghártya leválás kialakulása is előfordulhat.
Makula degeneráció
A makula degeneráció, vagy szemfenéki meszesedés (AMD) egy olyan betegség, ami a szem ideghártyájának, azon belül az éleslátás helyének, a sárgafoltnak sorvadását okozza. Ez a terület felel az éleslátásért, az itt lévő sejtek pusztulása a központi látásélesség csökkenését, gyengén látást okozhat. Általában 50 éves kor felett jelentkezik.
A makula degeneráció típusai:
Száraz típusú:
amely a makula szöveteinek elvékonyodásával, részleges, foltos idegsejt pusztulással jár, általában lassan romlik, a használható látás hosszú ideig megtartott A betegek 80 százaléka ebbe a csoportba tartozik. A látásromlás kevésbé gyors, de tovább alakulhat nedves típussá.
Nedves típusú:
Ebbe a típusba a betegek kis hányada tartozik, de a látás nagyon gyorsan romlik. A nedves típus esetén 1-2 év alatt az erek elzáródnak, ödéma, bevérzések keletkeznek a sárgafolt területén, a centrális látás súlyosan károsodik.
A makula degeneráció kialakulásának okai
A betegség kialakulásának pontos oka még nem ismert, de bizonyított rizikótényező a dohányzás.
Az erős rövidlátás következményeként kialakuló makula degeneráció mellett vannak genetikai eredetűek is, de okozhatják vegyszerek, de lehet gyulladás következménye is.
Vannak olyan kockázati tényezők, amelyek növelik a makula degeneráció rizikóját. Ilyen a cukorbetegség, dohányzás, elhízás, egyoldalú táplálkozás, a nap sugárzása.
A makula degeneráció tünetei
A makula degeneráció kezdetben még nem okoz panaszt.
A makula degeneráció tünetei lehetnek:
- a látótér középső részén kisebb-nagyobb szürke, fekete folt, homály észlelése, látótérkiesés a látómező közepén. Vagyis olvasás közben a betűk szélei élesen láthatóak, de középső részük homályos.
- a párhuzamos vonalak finom torzulása, görbülése, hullámzása,
- kontrasztélesség csökkenése
- homályos látás, az éleslátás, olvasóképesség romlása
- a két szem közötti különbség a színek észlelésében, a tárgyak méretének megítélésében
- fényérzékenység növekedése.
Ha ezek közül a panaszok közül bármelyik jelentkezne, érdemes minél hamarabb felkeresni egy szemészeti szakrendelést. Minél korábban kerül felismerésre a betegség, annál nagyobb esélye van a látásromlás megfékezésének.
A makula degeneráció diagnózisa
A pontos diagnózis felállításához, makulakárosodás mértékének, típusának és a kezelés irányának meghatározásához nagyon alapos szakorvosi vizsgálatra van szükség.
Egy egyszerű ellenőrző vizsgálatot otthon is el tudunk végezni: Egy szabályos négyzetrácsos felületet (pl. csempe, négyzetrácsos füzetlap) kell megfigyelni külön-külön, majd mindkét szemmel. Ha a rácshálózat torzulását, egyenetlenségét, folt megjelenését, változását észleljük érdemes mihamarabb szemorvoshoz fordulni.
Mivel a betegség által okozott károsodások gyakran visszafordíthatatlanok, ezért fontos a korai felismerés, a rendszeres szűrővizsgálat 50 év felett.
A makula degeneráció kezelése
A makula degeneráció száraz típusa megfelelő kezeléssel, életmóddal a betegség előrehaladása lényegesen lassítható.
A nedves makula degeneráció esetén a szemészek gyógyszerekkel, lézerrel vagy a szem belsejébe adott injekcióval kezelik a betegséget. Ezzel megakadályozható a betegség előrehaladása. Az időben elkezdett kezelés esélyt ad arra, hogy részben vagy egészen visszaállítható legyen a látást.
A korlátozott kezelési lehetőségek miatt, igen nagy jelentősége van a megelőzésnek. Kerülni kell a szemfenéki erek állapotát rontó, – a fent felsorolt – kockázati tényezőket. Sokat segíthet, a szem természetes védelmét erősítő antioxidánsokban, vitaminokban (C és E), luteinben, zeaxantinban, omega-3 zsírsavakban, béta karotinban és cinkben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás.
A kék fény káros hatásainak csökkentésére javasolható az uv és kék fényszűrős szemüvegek viselése, a telefonok és monitorok fényerejének és a használati idejüknek a csökkentése, valamint a kék fény szűrését segítő alkalmazások használata. Továbbá 55 éves kor fölött ajánlott a rendszeres retinaszűrés is.
Makula lyuk
A macula lyuk kialakulásának oka pontosan nem ismert. Általában a 70 éves vagy idősebb betegeket érinti a probléma.
A makula lyuk tünetei
- homályos látás, torzlátás
- a centrális látás csökkenése
Ideghártya leválások
A szemünk belső felszínének hátsó falát borító ideghártya a retina. Ez az idegszövet összesen tíz rétegből áll, ezek közül a külső a pigmenthám. Retinaleválásról (ablatio retinae) akkor beszélünk, ha az alsó kilenc réteg leválik a külső pigmentsejtekről. Az esetek 10 százalékában mindkét szemet érinti.
Retina leválás tünetei
A széli területeken kialakuló ideghártya leválás tünetmentes is lehet.
- hirtelen jelentkező, főképp egyoldali úszkáló homályok megjelenése
- villanások észlelése
- torzlátás
- a perifériás látótérben függönyszerűen megjelenő homály, esetleg a centrális látás romlásával együtt
- vöröses-barnás homály vagy füst szerű homály látása
- a látás megromlik, látótérkiesés jelentkezik.
A leválás előrehaladtával a furcsa panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek.
Az ideghártya-leválás sürgős beavatkozást igényel, mert a tápanyag ellátás hiányát az ideghártya rövid ideig tudja károsodás nélkül elviselni. Sajnos a látáskárosodás nem visszafordítható. Kezelés nélkül látásvesztés következik be.
Az ideghártya-leválás okai
A kiváltó okokat három csoportba sorolhatjuk:
Az ideghártya elvékonyodott részein szakadás alakul ki – Regmatogén retinaleválás
lyuk vagy szakadás keletkezik a retina szövetében, amelyen át folyadék szivárog az érzékelő szövetek és a pigmenthám közé, ami így leválasztja az ideghártyát.
Az ideghártya „rácsos degenerációja” – nevét az elzáródott erek fehér rácshálózatáról kapta. Ez az elvékonyodás széli részen van, tünetmentes, rövidlátóknál gyakoribb.
Rövidlátás (myopia) – Az ideghártya-leválások 40-42 százalékában figyelhető meg legalább közepes fokú rövidlátás.
Régebbi típusú szürkehályog szemműtét, sérülés, tompa ütés hatására kialakuló ideghártya szakadás – jellegzetes a sportsérülések (küzdősport, harcművészet stb.) során.
Nagyon ritka örökletes betegségek, egyes vírusfertőzések (pl. citomegália vírus) során az ideghártya elvékonyodik, sérülékenyebbé válik.
Vizenyős retinaleválás
A leválást az ideghártya rétegei közötti másodlagos folyadékképződés okozza. a folyadék felhalmozódását valamilyen gyulladás vagy érrendszeri betegség, ritkábban daganat okozza.
Érhártya daganata – melanoma, áttétek stb.
Gyulladás – ínhártya hátsó részének gyulladása, egyes vírusfertőzést kísérő ideghártya gyulladás (pl. gyenge immunrendszer mellett citomegália vírus fertőzés).
Kóros új erekből kilépő folyadék.
A szervezet egészét érintő betegségek – magas vérnyomás, terhességi vérmérgezés, alacsony vérfehérje-szint.
Húzódásos retinaleválás
A retina felszínén keletkezett hegszövet zsugorodni kezd, lehúzva közben az ideghártyát a helyéről.
Cukorbetegség okozta heges ideghártya elváltozások (proliferatív retinopathia).
Koraszülöttek heges ideghártya elváltozása (ROP).
Súlyos szemsérülés miatti hegesedés.
Kombinált retina leválásról beszélhetünk – ha az erős húzás miatt szakadások is kialakulnak az ideghártyán.
A leválás kockázata növekszik az életkorral, az erősen rövidlátó személyek esetén és örökletes tényezők is közrejátszhatnak a probléma kialakulásában.
Fontos megemlíteni, hogy a retinaleválás sürgős műtéti kezelést igényel, ellenkező esetben ugyanis vaksághoz vezethet. Maradéktalan gyógyulásra akkor van a legnagyobb esély, ha a szakadás mögött az ideghártya leválása még nem kezdődött el, azaz kiemelten lényeges, hogy a beteg már az első árulkodó tünetek esetén forduljon szemészhez!
Hátsó üvegtest leválás
Az üvegtest a szemgolyónak a lencse mögötti hátsó, kétharmadát kitöltő kocsonyás anyag. Fiatal korban gél halmazállapotú, szabályos szerkezetű, az ideghártyához jellegzetes anatómiai helyeken szorosan kapcsolódik. Az életkor előrehaladtával kialakuló degeneratív folyamatok során az üvegtesti gélből fehérje kicsapódás indul meg, melynek következményében az addig homogén szerkezet különválik egy elfolyósodott magas víztartalmú és egy kicsapódott fehérjékből álló részre. Ennek következtében az üvegtesti gél szerkezete fellazul, szabályos gömbalakját elveszti, összeesik. Normális esetben az üvegtesti gél összeesése, az ideghártyáról való leválása nem jár következményekkel. Ha az üvegtest a normálisnál szorosabban tapad a retina egyes területeihez (pl. széli ideghártya degenerációk, melyek főleg a rövidlátóknál gyakoribbak) a kialakuló húzás következtében az ideghártyában szakadások alakulhatnak ki, melynek ideghártya leváláshoz vezethetnek. Ha a retina szakadás területén ér húzódik annak megszakadása az üvegtesti térbe törő vérzést eredményezhet, mely nagyfokú hirtelen látásromlás formájában jelentkezhet. Az előbbi folyamatok rövidlátóknál fiatalabb életkorban kezdődnek, és a szövődmények is gyakoribbak. Mindezeken túl, a teljesség igénye nélkül ismertek az üvegtest egyéb betegségei, pl. különböző kristályok felhalmozódása (kalcium, illetve koleszterin kristályok) következtében fellépő úszkáló homályok.
Az üvegtesti homályok tünetei
Világos háttérben időnként megjelenő mozgó pontok (repülő bogarak) jelzik az üvegtesti homályok kialakulását, melyek önmagukban veszélytelenek, azonban az alapos szemészeti vizsgálat ilyen esetekben is elengedhetetlen. Ha a homályok száma hirtelen megszaporodik, illetve szikralátással (villámlátással) társul, az mindeneképpen súlyosabb folyamatot jelezhet (üvegtesti vérzés, ideghártyaleválás). Ilyen esetekben sürgős szemészeti vizsgálat javasolt, különös tekintettel a rövidlátó betegeknél jelentkező panaszok esetén.
Kezelése
Az enyhe esetek megfigyelést igényelnek. Műtét csak a komplikáltabb esetekben jön szóba (vérzés, ideghártya leválás, gyulladásos állapot). (l. még: Ideghártya leválás, Cukorbetegség)
Száraz szem
A szemszárazság a könnyhiány, könnyvesztés vagy a nem megfelelő minőségű könnyfilm következtében kialakuló könnyfilmkárosodás.
A szemgolyó felszínét borító könnyfilm legfontosabb feladatai közé tartozik a szemfelszín védelme, annak nedvesen tartása, valamint a szaruhártya oxigén- és tápanyagellátása. A könnyfilm minden pislogásnál újjáépül, így az egyenletes és megfelelően stabil könnyfilm hozzájárul a megfelelő látásélességhez is.
A betegség esetén a fő probléma, hogy pislogást követően nem alakul ki szabályos és stabil könnyfilm. Száraz szem szindrómáról akkor beszélünk, amikor a kötő- és szaruhártya szárazság miatti gyulladása is fennáll.
A szemszárazság tünetei
- idegentest érzés, szúrás, a szem bevörösödése, könnyezés, szemviszketés,
- homályos látás, fényérzékenység
A száraz szem okai
- túl sok számítógép-, mobilhasználat ilyenkor a képernyőt figyelve ritkábban pislogunk, ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben.
- bizonyos gyógyszerek (egyes béta-blokkolók, antidepresszánsok, szteroidos készítmények, nyugtatók, fogamzásgátlók) szedése
- külső környezeti tényezők (dohányfüst, por, égéstermékek, kipufogógázok, klíma, huzat, esetleg kozmetikumok)
- időjárás kedvezőtlen körülményei (erős szél, téli hideg, szárazság, forróság)
- egyes szemcseppek (pl. zöldhályog-ellenes) hosszú távú használata
- különböző hormonális változások (pl. menopauza),
- autoimmun (Sjögren-szindróma), reumatológiai (sokízületi gyulladás, köszvény), pajzsmirigy- és cukorbetegség,
- különböző fertőző betegségek és allergiák.
- elégtelen a könnyfilm termelése, minősége, összetétele
- a könnyfilm túlzott mértékben párolog, fokozott a könnyvesztés
- kontaktlencse használata.
Fontos kiemelni, hogy egyes refraktív sebészeti beavatkozások is okozhatnak száraz szemet.
Kezelése
A száraz szem kezelésének célja a szemfelszín nedvesen tartása, az egészséges könnyfilm helyreállítása, a tünetek megszüntetése, a látás javítása. Néhány dologra, ha odafigyelünk javíthatunk a problémán: pl. pislogás, megfelelő folyadékbevitel, monitor előtti munka közben szünetek stb.
A tünetek enyhíthetők műkönny cseppek, gélek használatával.
A tünetek gyakran összetéveszthetők a valamilyen kórokozó által okozott kötőhártya gyulladással, ennek megfelelően tévesen antibiotikus, vagy egyéb gyulladáscsökkentő terápiát alkalmaznak.
Könnyező szem
A könnytermelés és könnyelvezetés egyensúlya megbomlik, vagy a normál mennyiségű könny nem tud távozni a könnycsatorna és orrüregen át, mert a könnyelvezető rendszerben elzáródás van emiatt a szem folyamatosan könnyezik.
A szemkönnyezés oka
- időskor velejárója,
- allergia tünete,
- a szemszárazság
- a szemet érintő fertőzések
- belgyógyászati betegségek, amilyen például a cukorbetegség.
- a könnyelvezető rendszer zavara
- a szem anatómiai rendellenességei
- a szemhéjak, a kötőhártya vagy a szaruhártya irritációja.
- A kellemetlen panasz sok más betegség kísérője is lehet.
Kezelése
A panaszok átmenetileg ugyan orvosolhatók recept nélküli szemcseppekkel, ám ha a kiváltó okot nem kezeljük, akkor a tünetek sem múlnak el.
Éppen ezért, az okok feltárása és a szövődmények megelőzése érdekében minden esetben orvoshoz kell fordulni.
Kancsalság
A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés a két szem együttműködésének zavara, egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amire jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre kétszemes látás.
A kancsalság oka
- fénytörési hibák, távollátás, anizometrópia.
- komolyabb szembetegségek (veleszületett szürkehályog vagy daganat) idegrendszeri betegségek, agyi károsodások (agyvérzés, vírusfertőzés)
- szemizom-anomáliák, -bénulások
- sérülések, gyulladások, daganatok, mérgezés, keringési zavar vagy fejlődési rendellenesség
- örökletes, veleszületett
- gyakrabban fordul elő koraszülötteknél.
Kialakulása
Kancsalság akkor alakul ki, ha hibás a két szem összehangolt működése, így az ideghártyáján különböző pontokra vetül a kép. Az egyik szem a nézett tárgyra néz (fixáló szem), a másik (kancsalító szem) más pontra irányul az agyban, így kettőslátás alakul ki.
A zavar kiküszöbölése érdekében az agy egyre inkább blokkolja a kancsalító szem képét, ami tompalátóvá (amblyopia) válik. A tompalátó szem csak gyerekkorban kezelhető, mivel a kétszemes együtt látás 6-8 éves korig tud kialakulni.
Kancsalság gyanúja esetén tehát a mielőbbi szemész szakorvosi vizsgálat elengedhetetlen. Ha nem kezelik időben, akkor a kancsal szem tompalátóvá válik, azaz semmilyen korrekció nem segít az éleslátás elérésében.
Többféle kancsalságot különböztetünk meg:
Kísérő kancsalság
Ha a két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban, a szemek nézővonalai a távolba tekintve nem párhuzamosak, hanem szöget zárnak be.
A legtöbb esetben már csecsemőknél és fiatal gyerekeknél jelentkezik. Kísérő kancsalság esetén a szemek szabadon mozognak bármilyen irányba, de nem ugyanarra a pontra fókuszálnak.
Oka
Öröklött vagy távollátás miatt alakul ki egyik szem látáskárosodása és a korlátozott térérzékelés is.
A kísérő kancsalság a vízszintes síkban a leggyakoribb. Lehet összetérő vagy széttérő. Előfordul azonban, hogy a két szem között magassági eltérés van. Ilyenkor a kancsalság lefelé vagy felfelé térő.
Kezelése
takarással kezelhetjük. Annak érdekében, hogy a kancsalító szemet megtanítsuk jól látni, az egészséges szemet letakarjuk. Ennek elmulasztása tompalátást (amblyopia) okozhat. A tompalátás a jobban látó szem takarásával viszont csak gyerekkorban kezelhető, felnőttkorban semmilyen optikai módszerrel nem gyógyítható.
Bénulásos kancsalság
Bármely életkorban előfordulhat. Ha egy vagy több szemizom működését bénulás éri, akkor a szem mozgása korlátozottá válik. A kancsalság szöge ilyen esetben változó.
Tünetei: a hirtelen fellépő kettős látás, hibás térérzékelés, szédülés, bizonytalanul mozogás.
A bénulásos kancsalságot álltalában kényszerfejtartással kompenzálják.
A bénulásos kancsalság lehet veleszületett, de többnyire szerzett betegség. Oka leggyakrabban koponyacsonttörés, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás, vérzések, mérgezések, daganatok, érelmeszesedés, övsömör.
A kezelés első lépéseként a bénult izmú szemet el kell takarni és haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A szemizombénulás ritkán gyógyul teljesen, a kancsalság rendszerint maradandó, bár szöge csökkenhet. Bizonyos esetekben műtéti megoldásra is sor kerülhet.
Látens vagy rejtett kancsalság
Ebben az esetben a szemek nem teljesen párhuzamosan állnak, ez azonban nem látszik, mert az agy és a szemizmok képesek ezt kompenzálni.
Ez a kompenzálás olyannyira fárasztó a szervezet számára, hogy az alábbi panaszokat okozza:
homlok, halánték táji fejfájás, migrén, frontérzékenység, karikás, fáradt szemek, koncentrációs problémák, fényérzékenység, kettőződő, homályos látás, szemüveg megszokási problémák, a sztereolátás hiánya.
Kialakulásának okai:
Fénytörésihibák
- Izom rendellenességek
- Agyi károsodás
- Öröklődés
- Sérülés
Csak panasz esetén igényel kezelést. A rejtett kancsalságot speciális, prizmás szemüveggel lehet kezelni.
A betegség megjelenését számos különböző tényező befolyásolja. Ide tartozik az alkoholfogyasztás, a stressz, a kimerültség és a pszichológiai megterhelés és ha sokat dolgozunk számítógép előtt.
Tompalátás, amblyopia
A tompalátás a látásélesség csökkenését jelenti. Nincs kimutatható szervi oka, kizárólag gyermekkorban alakul ki, rendszerint a nem korrigált távollátás okozza.
Felismerése
A tompalátásra sokszor nem utal semmi külső jel, a gyerekek nem érzékelik, hogy egyik szemükkel tulajdonképpen nem látnak, ezért fontos a gyerek rendszeres vizsgálata csecsemőkorától kezdve.
A tompalátás felismerésére alkalmazott legbiztosabb módszer a takarásos teszt. Nyugodt körülmények között eltakarják a gyerek egyik, majd másik szemét, miközben figyelik a reakcióját.
Tompalátás okai
Minden olyan szembetegség, ami meggátolja azt, hogy a szemben az éleslátás helyére megfelelő kép kerüljön, leggyakrabban fénytörési hiba (távollátás) okozza és/vagy a két szem közti dioptria különbség.
Tompalátás kezelése
A tompalátás 6-8 éves korig hatékonyan javítható megfelelő szemüveggel, takarással, ekkor a folyamat visszafordítható, viszont felnőtt korban már nem lehet korrigálni a rossz látást.
Keratokónusz
Tünetei:
A fokozódó rövidlátás és asztigmia miatt a szaruhártya egyre egyenetlenebb hol domborúbb, hol elvékonyodik. A folyamatos deformálódás miatt a látóélesség egyre romlik. A korrekció gyors romlása jelezheti a keratokónusz kialakulását. A betegség mindkét szemet érinti, de nem mindig azonos mértékben. Általában serdülőkorban jelentkezik, de leggyakrabban 20 és 30 éves kor között mutatkozik meg. A betegség előrehaladása személyenként változó. Vannak, akiknél csak enyhe látásprobléma jelentkezik, másoknak műtéti beavatkozásra van szükségük. A betegség előrehaladott állapotában a betegek élénk fényforrások körül gyűrűkre vagy torzult látásra, tárgyakon megjelenő árnyékokra, kettős látásra, fokozott fényérzékenységre és szürkületben és sötétben rossz látásra panaszkodnak.
Oka:
Bár számos tanulmány készült a témában, nincs elég információnk arra vonatkozóan, hogy mik a keratokónusz okai vagy kockázati tényezői. Genetikai hajlam lehet az egyik ok, mivel a keratokónusz egy családon belül többször is előfordulhat. A keratokónusz magas kockázati tényezője a szemek hosszú ideig tartó, gyakori dörzsölése, például allergia miatt.
Kezelése:
A keratokónusz kezelése annak okától függ, de a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Kemény vagy félkemény kontaktlencsével, illetve CXL műtéttel lehetséges. Késői stádiumban sokszor a szaruhártya-átültetés az egyetlen lehetőség.
Megelőzése:
Valószínűleg a keratokónusz nem megelőzhető, mivel nagy rá az esély, hogy genetikai tényezők idézik elő. Azonban a kockázati tényezőket csökkenthetjük, és allergia esetén a betegeknek tartózkodniuk kell a szem dörzsölésétől, gondoskodniuk kell a viszketés megszüntetéséről. Ehhez deszenzibilizációra vagy megfelelő gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
Kötőhártya gyulladás (conjunctivitis)
A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya, ami a szemfehérjét és a szemhéjak belső felszínét borítja. A kötőhártya gyulladás ennek a hártyának a gyulladásos megbetegedése.
A gyulladás kialakulhat fertőzéssel (vírus, baktérium, gomba vagy parazita), valamint fertőzés nélkül is, ilyen például az allergiás kötőhártya gyulladás, vagy a szem szárazságából adódó gyulladás, ezt légkondicionált helyiségben való huzamosabb tartózkodás, de akár a túl sok számítógép előtt töltött idő is kiválthatja.
A kötőhártya gyulladás tünetei
Legjellemzőbb tünete a szem bepirosodása, valamint enyhébb vagy erősebb váladékozása Allergiás kötőhártya gyulladás esetén jellegzetes tünet a viszketés is, szemszárazság esetén az idegentest érzés.
A kötőhártya gyulladás lappangási ideje
A betegség lappangási ideje 5-12 nap is lehet.
A vírusos eredetű kötőhártya gyulladás gyógyulási ideje, akár 10 napon túl is eltarthat. Újra közösségbe csak akkor javasolt menni, ha a szem vörössége és váladékozása elmúlik.
A kötőhártya gyulladás kezelése
A fertőző kötőhártya gyulladás antibiotikumos szemcseppel kezelhető.
A nem fertőző gyulladásoknál, allergia esetében ezen tünetek kezelésére használt szemcseppeket, szemszárazság esetében műkönnycseppet alkalmazhatunk.
Színtévesztés, színvakság
A színvakság vagy színtévesztés a színlátás zavara az emberi szervezetben. A színvakok és színtévesztők nem tudnak különbséget tenni olyan színek között, amelyeket az egészséges emberek eltérőként érzékelnek.
Jellemzően genetikai okokra vezethető vissza, azaz veleszületett, de előfordulhat szem-, ideg- vagy agykárosodás során, vegyi hatásra vagy bizonyos gyógyszerek hosszabb ideig tartó alkalmazásánál.
Életkorunk előrehaladtával a szemlencse homályosodása és az agyban bekövetkező változások is korlátozhatják a színek megfelelő érzékelését.
Veleszületett színlátási zavarnál gyakran csak hosszú évek elteltével derül fény a problémára.
A színvakság és a színtévesztés okai
Az emberi szem retináján található receptorok a csapok, amelyek a színlátásért felelősek. A jó színlátó háromféle csappal rendelkezik, melyek eltérő színekre érzékenyek: az L („long”) csapok a vörösre, az S („short”) csapok a kékre, az M („medium”) csapok pedig a zöldre.
A csapok működéséhez minimális fényerő is szükséges. Sötétben csak a világos és sötét közötti kontrasztért felelős pálcikák működnek. Ezért van az, hogy sötétben minden egyforma.
Ha bármely típusú színérzékeny receptor hiányzik: színvakságól (anopia) beszélünk. A színvakságnak különböző formái léteznek: színlátási hibák, részleges színvakság és teljes színvakság.
Csökkent színérzékelés
A színérzékelés zavarában szenvedőknél, minden szükséges csap megtalálható. Azonban érzékenységük erősen korlátozott, ezért a színek kevésbé intenzíven látszanak, az érintettek így összekeverik őket.
Teljes színvakság
A teljes színvakság általában öröklött, csak szürke árnyalatokat láthatóak színek helyett. Az érintettek látásélessége rendkívül gyenge és nagyon érzékenyek a fényre. A színérzékeléshez szükséges három csap mindegyike működésképtelen.
Színtévesztés
Ha a receptorok mennyisége csökkent vagy nem működnek megfelelően, akkor színtévesztésről (anomália) beszélünk. A színtévesztésnek több fajtáját, (zöldszín-tévesztés), (vörösszín-tévesztés), (kékszín-tévesztés) különböztetnek meg.
Ilyen színlátási hibával küzdők csak bizonyos színeket érzékelnek, másokat pedig nem. A leggyakoribb a vörös-zöld színtévesztés, amit sokan gyakran tévesen színvakságként említenek A vörös-zöld színtévesztésnek két fajtája van: van, akinek a zöld észlelése okoz gondot és van, akinek a vörösé.
A színtévesztés egy állapot, nem gyógyítható, viszont létezik színtévesztést korrigáló szemüveg, amely segít a helyes színárnyalatok felismerésében.
Forrás: Wikipedia, Zeiss, Hoya, Webbeteg, Medicover
Szemszótár
„Nyers távoli visus”
Szemüveg, illetve kontaktlencse NÉLKÜL mért látásélesség, mely általánosan elfogadottan tizedes tört értékben kerül meghatározásra. (pl. az 1,0 vagy 100%-os látás azt jelenti, hogy a páciens az olvasótáblát az adott szemével végig el tudja olvasni. a 0,5 vagy 50%-os látás azt jelenti, hogy a páciens az olvasótáblát az adott szemével a középső (piros) vonalig tudja elolvasni)
„Nyers közeli visus”
A fentiekhez hasonlóan, szemüveg, illetve kontaktlencse nélkül azt mutatja meg, hogy a páciens a Csapody-féle olvasótábla melyik betűnagyságát tudja olvasni. A 13 betűméretet római számokkal jelöljük (pld. Cs.: III azt jelenti, hogy a páciens a Csapody-féle olvasótábla 3. legkisebb betűjét is tudja (közelről) olvasni)
„Legjobb korrigált visus”
A szemüveggel elérhető legjobb (közeli, illetve távoli) látásélesség tizedes törtben kifejezve.
„Szemüvegének adatai”
A páciens által hordott szemüveg dioptria értékét mutatja meg.
„Auto-refraktometria”
A computeres refraktométerrel (fénytörési hibát mérő diagnosztikus eszközzel) mért dioptria érték, mely nem feltétlenül azonos azzal a dioptria értékkel, amelyet a vizsgálatkor korrekcióként a páciens szeme „elfogad”.
„Legjobb távoli korrekció”
Azt a dioptria értéket jelöli, melyet az orvos a páciens vizsgálatakor a Távoli éleslátáshoz (korrigáló) lencsék használatával meghatároz.
„Legjobb közeli korrekció”
Azt a dioptria értéket jelöli, melyet az orvos a páciens vizsgálatakor a közeli olvasáshoz (korrigáló) lencsék használatával meghatároz.
„Sph” (szférikus)
„Alapdioptria” érték, mely a szem minden tengelyében megtalálható.
„Cyl” (cilinder)
Ez az asztigmia (lásd később) korrigálására szolgáló dioptria érték.
„Cycloplegia”
Azt a fénytörési hibát mutatja meg dioptriában kifejezve, melyet a pupilla kitágítása, és a szemlencse alkalmazkodásának kikapcsolása után (szemcseppekkel érjük el) mérünk.
„Auto-keratometria”
A szaruhártya automatikusan (computerrel) mért görbületi sugarának értékei.
„Tonometria”
A szem belső nyomásáról mért adatok mmHg-ben kifejezve.
„Domináns szem”
Az a szem, amelyikkel fixáljuk a tárgyat (a másikkal kissé oldalról nézzük).
„Schirmer teszt”
A szem könnytermelését vizsgáló eljárás, melyet speciális szűrőpapírcsík behelyezésével (pontosabban annak átnedvesedésével) mérünk mm-ben kifejezve.
„Pachymetria”
A szaruhártya vastagságát mérő vizsgálat. Rendkívül fontos a lézeres beavatkozás elbírálása szempontjából.
„Aberrometria”
Más néven hullámfront analízis. Az ún. magasabb rendű fénytörési hibák (aberrációk) mértékéről tájékoztató diagnosztikus módszer. A vizsgálatra szolgáló bonyolult diagnosztikus eszközt hívjuk aberrométernek, mely a szférikus és cylinderes dioptria értékeken kívül azt is megmutatja, hogy mennyi ilyen „finom” további fénytörési eltérés mutatkozik a páciens szemében. A kapott értéket az alapdioptria értékekhez viszonyított százalékban is kifejezzük.
„Topographia”
A szaruhártya felszínét vizsgáló diagnosztikus módszer. A szaruhártya „domborzati” viszonyait színes térkép formájában mutatja meg, ahol az eltérő színek az adott helyen mérhető különböző fénytörési értékeket jelenítik meg.
| További kifejezések: | |
| Sclera: | ínhártya |
| Conjunctiva: | kötőhártya |
| Cornea: | szaruhártya |
| Pupilla: | szembogár |
| Iris: | szivárványhártya |
| Fundus: | szemfenék |
| Opacitas: | opálosság |
| Rövidítések: | |
| Min.grad. | = kisfokú |
| Med.grad | = közepes fokú |
| Mai.grad. | = nagyfokú |
| l.d./o.d. | = jobb oldali |
| l.s./o.s. | = bal oldali |
| l.u./o.u. | = mindkét oldali |