VISUMAX ReLEx SMILE®
A világ legmodernebb látásjavító kezelése
Magyarországon elsőként a Focus Medical-nál!
Klinikánk a jelenlegi járványügyi szabályok betartása mellett zavartalanul működik. Lézeres látásjavító és szürkehályog műtéteink nem maradnak el!
Felhívjuk Pácienseink figyelmét, hogy 2020.12.18. után klinikánkat a szálloda korlátozásai miatt kizárólag szálloda főbejáratán át tudják megközelíteni.
Olvassa el pácienseink valódi véleményeit!
Klinikánk a jelenlegi járványügyi szabályok betartása mellett zavartalanul működik. Lézeres látásjavító és szürkehályog műtéteink nem maradnak el! Felhívjuk Pácienseink figyelmét, hogy 2020.12.18. után klinikánkat a szálloda korlátozásai miatt kizárólag szálloda főbejáratán át tudják megközelíteni.
Olvassa el pácienseink
valódi véleményeit!
Sok olyan dolog van az életünkben, amiket automatikusan végzünk, ezért ezeket az elemeket természetesnek vesszük. Kinek jutna eszébe például az, hogy hm, most a jobb lábamat kell emelnem a bal után? Magáról értetődő, hogy járunk, lélegzünk, és szinte ugyanilyen természetes az is, hogy pislogunk. Nézzük, mire számíthat az, aki nem figyel arra, hogy a ideális ritmusban pislogjon.
Igen, mivel a pislogás lényegében a könnyünk szétterítésével nedvesíti a szemfelszínt. Ez a folyamat biztosítja azt, hogy a látószervünk védve legyen a bosszantó és kellemetlen kiszáradástól. A szemszárazságot nem érdemes félvállról venni, ugyanis annak kiszáradása vörösséget, égő, szúró érzést és gyulladást okozhat, ami kezelés hiányában akár állandósulhat is.
Kutatások igazolják, hogy átlagosan 3-4 másodpercenként pislogunk. A nők valamivel többet, a férfiak valamivel kevesebbet. Kommunikáció közben gyakrabban tesszük, amikor pedig erősen koncentrálunk, akkor sajnos ritkábban. Akit az életvitele valamilyen monitorhoz köt, annak kiemelkedően kell ügyelnie arra, hogy a megfelelő mennyiségű pislogást “elvégezze”. Sajnos tapasztalati tény, hogy mialatt a kijelzőket nézzük, az átlagosnál általában kétszer ritkábban pislogunk, mint egyébként, normál körülmények között. Ez könnyen vezethet a szemszárazság kialakulásához.
Ha tehát valaki nyolc vagy akár még ennél is több órán keresztül ül a képernyők előtt, javasolt, hogy iktasson be hatvan percenként tíz perces kis szüneteket. Sőt ha lehetősége van rá, menjen ki a szabad levegőre vagy az erkélyre és tudatosan tornáztassa meg a szemét. Mivel napközben csak közelre figyel ezért ilyenkor nem árt ha távoli tárgyakra, épületekre fókuszál. Dupla haszon, mert ezzel védheti a szemét a kiszáradástól és aktívan tesz a rövidlátás korai kialakulása ellen is.
Nyilvánvalóan ezt nem lehet elvárni, hiszen lehetetlen egész nap arra figyelni, hogy valaki pislogott-e az elmúlt öt másodpercben. Sokszor elég, ha komolyan vesszük az óránkénti öt, tíz perces “szempihentető-szabályt”. Ekkor máris sokat tettünk szemünk egészségéért. A hunyorgásra viszont érdemes nagyon odafigyelni, mert a szervezetünk így jelez, hogy alig pislogtunk az elmúlt órában, ideje frissíteni a szemet!
Ha azt szeretnénk biztosítani, hogy ne legyünk kitéve a szemszárazságnak, vagy egy állandósult gyulladásnak, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előbbi apróságokat. Sőt nem árt figyelmeztetni magunkat a pislogásra akkor is, amikor épp nagyon-nagyon koncentrálunk.