Olvassa el pácienseink valódi véleményeit!
Olvassa el pácienseink
valódi véleményeit!
A mai felnőttek számára még teljesen futurisztikus volt az elképzelés, hogy egyszer a pár éves gyerekük mutatja majd meg nekik, hogyan működnek az okostelefonjuk bizonyos funkciói. Vagy a tableté. Vagy az okostévé. Szóval bármié, ami jelenleg a legmodernebb technológia, és ami előtt több időt töltenek a gyerekek, mint a homokozóban vagy a grundon.
A mai 8 éven aluliak átlagosan közel 2 órát töltenek naponta különböző kijelzők előtt. Kijelzőnek persze nemcsak a laptopé számít, hanem az okostelefon, a tablet és a tv is. A tizenéveseknél már magasabb a szám, ők nagyjából 7 órát töltenek naponta kijelzőre tapadva. Hogy miért van ez? Nos, a gyermekeink szociális életének színtere már nem elsősorban a játszótér, de még csak nem is a Facebook, mint a szüleik esetében (hisz az a fiatalabbak szemében már közel sem trendi). A mostani tizenévesek platformja az Instagram, a Snapchat, a TikTok, az Ask.fm és a társaik. Mostanra ők váltak bizonyos meghatározó közösségi média platformok fő célközönségévé, és ha az ezekkel eltöltött órák mellé odatesszük a játékot és a tanulás célzatú kijelző előtt ülést, nyugodtan elkezdhetünk aggódni a szemük egészségéért.
Valószínűleg mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy egy hosszabb úton vagy várakozásban közben akár telefonon lejátszott mesékkel kötik le a gyerekeket, akik akár segítség nélkül is elindítják a lejátszást - méghozzá már fél éves koruk előtt. A nyomkodással persze még nem is lenne gond, ha a látásukat nem rongálnák a különböző kijelzők. Érthető, hogy a szülők büszkék arra, hogy a gyerekük még egy éves sincs, amikor már jobban kezeli az okostelefont, mint ahogy ők kezelték 6-8 éve, de hiába az okos tanuló programok és a mesék, ha a gyermek szeme látja kárát.
Felmérések szerint az európai fiatal felnőttek csaknem fele rövidlátó. Őket már erősen érintette a technológia fejlődésének szemre gyakorolt negatív hatása, tehát már konkrét adatokkal is rendelkezünk a kijelző előtt töltött idő károsságáról. Míg a gyermekeknek van választása, a felnőtteknek nem minden esetben. Mivel egyre többen használnak gépet a munkájuk során, elkerülhetetlen, hogy akár napi 8-9 órát töltsenek csak munkaidőben a szemük károsításával, ezt pedig csak tetézik a kikapcsolódásként végzett kijelzőnézéssel.
A szem romlásának hátterében valójában a rendszeres, huzamosabb ideig tartó közelre fókuszálás áll, amelytől a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ami pedig rövidlátáshoz vezet. Amerikai kutatók szerint napi 1,5-2 órát kellene a szabadban tölteni ahhoz, hogy a rövidlátás megelőzhető legyen. Ehhez képest az amerikai gyerekek átlagosan 36 percet töltenek a szabadban, ami messze elmarad az optimálistól. Pedig valóban sokat lehetne tenni a rövidlátás elkerüléséért azzal a 2 szabadban töltött órával, mert kint az erősebb fényintenzitás miatt sokkal kevesebbet nézünk közelre, mint zárt térben. Így gyakorlatilag remek edzés lehet a szemnek (is) egy-egy kiadós séta.
A rövidlátás mellett sajnos a szemszárazság is fenyegeti azokat, akik sokat ülnek kijelzők előtt. Míg a szabadban percenként átlagosan 22-szer pislogunk, egy könyv olvasásakor nagyjából 10-szer, a kijelző nézésekor pedig mindössze 8-szor. A kevés pislogástól a szemfelszínt borító könnyfilm természetes egyensúlya felborul, ezért alakul ki a szemszárazság, Ez a gyermekek (és bizonyos felnőttek) esetében különösen kellemetlen lehet, hiszen a legtöbben irtóznak a szemcsepptől, ami egyébként megoldást jelenthet a problémára.
A komolyabb szemproblémák megelőzése céljából érdemes maximálni a gyermekek kijelző előtt töltött idejét még akkor is, ha a technológia fejlődése gyors tempót diktál. Nem szükséges túl nagy áldozatot vállalni annak érdekében, hogy megóvjuk gyermekünket a rövidlátás korai kialakulásától és a szemszárazságból fakadó gondoktól. A kijelző előtt töltött idő csökkentése és a szabadban töltött idő növelése pedig nemcsak a szemüknek, hanem a testi fejlődésüknek és a szociális érzéküknek is jót tehet.
