Varsányi Réka lézeres szemműtéten esett át: „Mire hazaértünk azt tapasztaltam, hogy látok!”

Varsányi Réka úgy döntött, hogy megszabadul a szemüvegétől és aláveti magát egy lézeres szemműtétnek. Az előző interjút vizsgálatkor készítettük vele, most pedig már túl van a lézeres szemműtéten, az 1 hetes kontroll alkalmával kérdezzük az élményeiről.

Hogy emlékszel vissza a műtét napjára, hogyan ébredtél a „nagy” napon?

„Nagyon izgultam. Jobbról- balra pakoltam azokat a dolgokat, amiket mondtak, hogy otthon ne felejtsek: a kétfajta szemcseppet és a napszemüvegemet. Ez utóbbit már nagyon szertettem volna úgy felpróbálni, hogy látom is, hogy áll, mivel eddig, ha felvettem le kellett tegyem a dioptriás szemüvegemet.”

Milyen volt a műtét?

„Nagyon rövid volt, olyan volt mintha csak egy vizsgálat lett volna, egyáltalán nem fájt. A műtőben lefeküdtem az ágyra és nem volt más dolgom csak egy zöld fényt nézni. A doktornő mindig mondta mi fog történni, nehogy megijedjek, ami engem nagyon megnyugtatott. A műtét végén meg dicsért, hogy ügyes voltam. De maga a kedvesség és figyelmesség, amivel körülvettek a Focus Medical dolgozói, jóval nagyobb nyomot hagyott bennem, mint maga a műtét.”

Mit éreztél rögtön a műtét után?

„Közvetlen a műtét után homályos volt a látásom, de azt éreztem, hogy merőben máshogy látok, mint mielőtt bementem a műtőbe. Valahogy másfajta homályos látás volt, mint a műtét előtt szemüveg nélkül. Százszor elmondták, hogy az első órákban homályos lesz, de én nagyon türelmetlen voltam, annyira akartam már jól látni. Aztán mire hazaértünk azt tapasztaltam, hogy el tudom olvasni nővérem kislányának órarendjét a hűtőn, ami legalább 4 méterre volt tőlem és akkor esett le, hogy látok!

Már az első napos kontrollvizsgálaton kiderült, hogy nagyon jó lett az eredmény, a legapróbb betűket is el tudtam olvasni a táblán, ez azóta se változott, nagyon jól látok.”

Mik a tapasztalataid 1 héttel a műtét után?

„A megszokások embere vagyok, néhány napig még kerestem a szemüvegemet, mire rájöttem, hogy már nem kell, és ez a felismerés minden pillanatban boldogsággal tölt el.

Nagyon jó, hogy már nem kell állandóan tisztogatnom a szemüvegem és hogy nincs semmi az arcomon. Ki tudom például szedni a szemöldökömet (ha ezt hölgyek olvassák tudják miről beszélek) és alig várom, hogy sminkelhessek úgy, hogy látom is, amit csinálok és nem utolsó sorban látszani is fog az eredmény. Még egy reggeli arcmosás is meg fog változni (most még vigyáznom kell a vízzel), mert nem kell a szemüveggel bajlódjak.”

Mit üzensz azoknak, akik még hezitálnak a szemműtéttel kapcsolatban?

„Nagyon sok ember nincs is tisztában azzal, hogy miben korlátozza a szemüveg, mivel annyira megszokta már, az élete részévé vált. De, amikor megtapasztalja azt, hogy milyen az, amikor már egy szinte testrésszé hozzánőtt tárgyhoz nem kell ragaszkodni, akkor az egy nagyon felszabadító érzés.

A mai napig ráeszmélek, hogy mennyire jó dolog, hogy nincs rajtam szemüveg és a saját szememmel láthatok, ami amúgy egy teljesen hétköznapi dolog lenne, csakhogy nem annak, akinek rossz a látása. Ezen lehet változtatni egy lézeres szemműtéttel.

Azt kívánom, hogy minél több ember legyen alkalmas ilyen műtétre és tapasztalhassa meg a szemüveg nélküli éles látás örömét. Ne féljen a műtéttől, mert nincs miért.

Igaza volt apukámnak, amikor azt mondta, hogy ez élete befektetése volt, amikor ő megcsináltatta a szemét (ugye mondtam már, hogy Ő is itt volt?). Ezzel már én is teljes mértékben azonosulni tudok. Nagyon elégedett vagyok.”

Köszönjük Réka, hogy megosztottad a tapasztalataidat.

„Nagyon szívesen számolok be jó dolgokról, én köszönöm, hogy megtehettem.”